Talán már észrevetted, hogy a csipkeverés kapcsán felváltva, vagy együtt használom a verés és a vetés kifejezést.
Vászonverés, vászonvetés, egészverés, félvetés,…
Miért használom mindkettőt? Talán csak azért, mert ilyen gazdag a magyar nyelv?
A csipkeverés egy szövési technika, ahol a szálakat egymáson keresztezzük, átvetjük, összeszőjük. Nincs csomó, nincs hurok.
Erre a technikára teljesen elterjedt név a csipkeverés. Senki nem mondja, hogy csipkevetés, holott ez is helyes lenne. De az egyes alapvetéseknél, vagy alapveréseknél, mint a vászon-, egész-, vagy a félvetés, a vetés szó közelebb áll a technika kifejezéséhez, mint a verés. Hiszen amikor elvégezzük a mozdulatsort, a szálakat átvetjük, átvezetjük egymáson és nem átverjük.
Honnan ered akkor a verés kifejezés?
Erre több válasz, elképzelés is létezik. Az egyik szerint, egyszerűen a német kifejezést vettük át és fordítottuk magyarra. Németül a schlagen igét használják, aminek a jelentése: ütni, verni. Halbschlag, Ganzschlag = félverés, egészverés. A másik vélemény szerint azért vertcsipke, mert munka közben összekoccannak az orsók, a verőkék és csilingelő hangot adnak.
Számomra más magyarázat ad válasz erre a kérdésre: “miért vert a vert csipke?” – és ez a válasz közelebb áll a szívemhez.
A férjem dédnagymamája, Fáy Aladárné, Edvi Illés Gizella, volt a Hunnia csipke megálmodója és létrehozója. Családunk nőtagjai, mind készítették a vertcsipkét. Férjemnek van egy emlékképe arról, amikor a nagymamája csipkézik és a kemény fahengerébe, kicsi kalapáccsal üti be az apró szögeket, hogy munka közben rögzítse a csipkét a mintán. Az én véleményem szerint azért nevezzük ezt a technikát csipkeverésnek, mert kicsi szögekkel, gombostűkkel televerve, kifeszítve tartjuk a párnán a csipkét, amíg el nem készül.
Szóval a csipkeverés neve az csipkeverés marad nálam is, mivel a kifejezés annyira elterjedt már, de az egyes mozdulatsorok inkább vetések. Ezt a kifejezést alkalmazta több helyen is Mátray Magdolna a könyveiben és ezt a kifejezést használta Ónodi Szabó Sándorné Fáy Ildikó is munkája során. Elődeink munkássága iránti tiszteletből és a nyelvtani helyesség kedvéért is sokszor fogom használni a vetés szót, bár a verés „egyenlőre” elterjedtebb. ☺
